A pácini egyházak története

"Jézus Szíve" római katolikus templom története

A templomépítés gondolatát 1927-ben vették fontolóra a hívek Zsihovics Ferenc plébánossal együtt. 1928. február 8-án egy küldöttség, templomépítési segély elnyerésért Budapestre megy a minisztériumba. 1928. február 15-én templomépítési bizottságot választanak.
1928. októberében elkezdik a fundamentum építését arra a helyre, melyet 1928. július 8-án jelöltek ki, majd 1930. június 29-én megtörténik az alapkőletétel. Az alapkőben elhelyezett írás befejező sorai ezek:

„Amikor ezt az alapkövet Isten nagyobb dicsőségére épülő templomunk falaiba helyezzük, kérjük a Mindenható Istenünket, hogy aki a kezdetben segített, égi áldásával vezessen annak befejezéséhez, és hogy e majd szent falak között imáinkkal együtt áldhassuk mindenkor az Ő szent nevét.”

Az építés anyagi nehézségek miatt egy időre megszakadt. 1932. június 27-én ismét folytatódott és 1932. szeptember 10-re a templom falai elkészültek. Ekkor, mivel az uradalmak támogatásukat beszüntették és a hívek is - az általános gazdasági helyzet romlása miatt - szegények voltak, az építés ismét leállt.
1936. január 10-én Zsihovics Ferenc plébános az ország bíboros hercegprímásához, dr. Serédy Jusztiniánhoz fordult levélben, kérve, hogy támogatásával segítse az építés befejezését. A bíboros a támogatást megadta, így a templom 1936-ban felépült.
A templom felszentelését, bérmálással egybekötve, a bíboros hercegprímás végezte 1938. szeptember 25-én.

Református templom története

A református templom fennállását a templom bejárat fölé helyezett kőtábla a következőképpen mutatja:

„E templomnak fundamentoma letétetet MDCCCXX-dik esztendőben május 5-ikén és azon esztendőben november 26-ikán az Örökkévaló egy Igaz Istennek tiszteletére fel is szenteltetett. Fáradhatatlanul igyekezvén ebben Nemz. vit. Horváth Péter úr Kéri György kurátor, Séra András, Séra István, Séra Ferenc, Pálótzi István, Séra M. István, Szabó Mihály, Szabó János és ifj. Berta János mint ezen pácini reformata ekklesia elöljárói, amely bizonysága annak, hogy még ma is munkás az a lélek, aki régen ezt énekli: Uram szeretem a Te házadban való lakásomat és a Te dicsőséged hajlékának helyét.
XXVI-I Zsolt. 8. v.”

"Ez a templom nagyobbíttatott 1904-ben, melyről a templomban a szószékkel szemben lévő emléktábla tanúskodik: „E templom nagyobbíttatott és kijavíttatott fundamentumostól fogva az 1904-ik év május 20-án. Fáradhatatlan igyekezvén ezen: Séra János gondnok, Szabó András bíró, Berta Ferenc h. algondnok, Szabó István, Szabó János, Tarczali Ferenc, Berta Pál, Szabó gy. András, Körmös József, alsó Séra József, Lénárt Gábor, B. Séra János, Szabó Mihály mint egyházi tagok mint a pácini ref. egyháznak előkelői, akik még ma is bizonyságai annak: aki régen ezt énekli: Uram szeretem a Te házadban való lakozást és a Te dicsőség hajlékának házát. XXVI Zsolt. 8. v.”

Feliratok a templomban nincsenek, legfeljebb ha megemlítem a szószékkel szemben a falban levő hősi halottak tábláját, melyen 40 halott neve szerepel és Báró Sennyei Miklósné szül. Wager Heléna ág. ev. vallású úri hölgy készítette. Azonkívül vannak feliratok a szószéki és papszéki vörös bársonyterítőn az előbbin: „Vezess engem a te igazságodban”, az utóbbin pedig: „Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít.”

Az orgonát a kis egyház a munkácsi református egyháztól vette 1913-ban az anyásítás utáni első lelkész idejében, de ez az orgona nem sokáig szólhatta az Isten dicsőségét, mert bekövetkezett a nagy háború s a cin sípokat elvitték belőle.

Nem szól az orgona, néma a templom csak az itthon lévő asszonyok és néhány férfi éneke száll az Úrhoz, de egyszer az orgonának ezt a némaságát is megzavarta a megvadult szenvedély. A szörnyű forradalom idejében, 1918-ban a szerencsétlen, megvadított fiatalság szétszedte az orgonát s az, mint egy romhalmaz a parókia padlására került, mely romot csekély összegért tudta csak értékesíteni az egyházközség vezetősége. Mintegy 10.000 koronát kapott az egyház az orgona részekért, s ezen áron kívül megjavította a vevő az egyház harmóniumát 1922-ben. Most tehát a harmónium vezette a gyülekezet Istenhez szálló énekét, de végre 1931-ben az Úr megsegítette az ő népét és Gerstenagst orgonaépítő elkészítette a gyülekezet új orgonáját, mely Zwingli Ulrich nagy reformátor halálának 400-ik évfordulóján megszólalt. Teljesen a gyülekezet áldozatkézsége hozta létre Gesztelyi Nagy Béla lelkész vezetésével. Száll ismét az ének az orgona hangjai mellett az ég Urához, és most örül a lelke a gyülekezet minden egyes tagjának, ha látja a szép orgonát és hallja a hangját. Az orgona utoljára 2007-ben volt felújítva. 5 fő és 2 mellék változata van az orgonának.

Mindig két harang hívta a híveket az Isten házába. Az egyiket 356 kilogrammos harangot Fodor János egyháztag készíttette 1872-ben, hogy hol és kivel erre adatok nincsenek. S ennek a harangnak kellett azután elmenni 1917-ben, hogy harang helyett ágyú legyen belőle, de Isten megsegítette a híveket úgy, hogy 1927-ben elkészült az új harang, melyre ezt vésette Csorba Ferenc lelkész: „Halandók az Isten igazságos! Országunk határa nem a Karcsa, de a Kárpátok. Ezért dolgozzatok és imádkozzatok.” A harangot szlovák harangöntő készítette s hozzávetőlegesen 500 kg. súlya van.

"Urunk Színeváltozása" görög katolikus templom története

A Pácini Görög Katolikus Egyházközség önálló története a II. Világháború után kezdődött. Korábban a ma Szlovákiához tartozó Bodrogszerdahely, a trianoni döntés után Cséke (ma Lácacséke) filiája volt. A XVIII-XIX. Században betelepült ruszin illetve magyar ajkúak hozták magukkal a hitüket, szertartásukat is.
Már 1772/73-ban báró Sennyey István pácini birtokán a kastélyában házi káplánt tartott.
Mai templomunkat báró Sennyey Miklós építtette át a kastéllyal szemközti ún. „kiskastély”ban, magánkápolna céljára, amit 1922. december 6-án szenteltek fel Szűz Mária tiszteletére. Ezt a pácini római és görög katolikusok közösen használták a mai római katolikus templom felépítésig 1938. szeptember 25-ig, mert ekkor közösen átköltöztek az újonnan felépített és felszentelt templomba, ahová minden hónap 3. vasárnapján a csékei parókus jött Szent Liturgiát bemutatni.
A templomépítés gondolatát 1927-ben vették fontolóra a római és a görög katolikus hívek Zsihovics Ferenc plébánossal együtt. 1928. február 8-án egy küldöttség, templomépítési segély elnyerésért Budapestre ment a minisztériumba. 1928. február 15-én templomépítési bizottságot választanak.
1928. októberében elkezdik a fundamentum építését arra a helyre, melyet 1928. július 8-án jelöltek ki, majd 1930. június 29-én megtörténik az alapkőletétel. Az alapkőben elhelyezett írás befejező sorai ezek:

Az építés anyagi nehézségek miatt egy időre megszakadt. 1932. június 27-én ismét folytatódott és 1932. szeptember 10-re a templom falai elkészültek. Ekkor, mivel az uradalmak támogatásukat beszüntették és a hívek is - az általános gazdasági helyzet romlása miatt - szegények voltak, az építés ismét leállt.
1936. január 10-én Zsihovics Ferenc plébános az ország bíboros hercegprímásához, dr. Serédy Jusztiniánhoz fordult levélben, kérve, hogy támogatásával segítse az építés befejezését. A bíboros a támogatást megadta, így a templom 1936-ban felépült.
A templom felszentelését, bérmálással egybekötve, a bíboros hercegprímás végezte 1938.

1947. december 1-én megalakult a Pácini Görög Katolikus Egyházközség és +Mazur Béla személyében görög katolikus pap költözött a „kiskastély”-nak nevezett épületbe a Bárókertben a főút mentén, amelyet báró Sennyey Miklós a görög katolikusoknak ajándékozott. A kiskastélyban lévő régi kápolnát + Mazur Béla 1948. június 13-án áldotta meg és ekkortól lett teljes egészében a görög katolikusok istentiszteleti helyévé.

Miután megalakult a Pácini Görög Katolikus Egyházközség, elindult a környező falvakban is a görög katolikus hívek összefogása és rendszeres ellátása bizánci szertartásuk szerint. 1947. december 1-től a következő fíliák tartoztak Pácinhoz: Karcsa, Becsked, Cigánd, Erzsébet-tanya, Béla-tanya, Szenna-tanya. A Szent Liturgiák végzési helyei Karcsa, Becsked, Cigánd és Erzsébet-tanya voltak. +Mező György parókussága idején, 1974. március 27-től a karosi fília Sátoraljaújhelytől átkerült Pácinhoz és így ekkortól Karost is a mindenkori pácini parókus látja el.

A pácini templom fém-réz ikonosztáza, amely mindössze két képet tartalmaz, Jézus Krisztusét és az Istenszülőét, a Biriben szolgálatot teljesítő Terdik Mihály parókus atya ajándékaként került Pácinba, Jónyer István parókus atya kérésére, amikor a Biriben lévő görög katolikus templom új ikonosztáziont kapott a régi helyett az 1980-as évek végén.

1992-ben Jónyer István parókus a templomot és a parókiát kívülről teljes egészében kitataroztatta külföldi segélyekből és a hívek segítőkészsége által.

1994-ben Egyházmegyei segítséggel Jónyer István parókus a gázcsonkot is behozatta a templomkertbe.

1995-ben Jónyer István parókus beköttette a telefont a parókiára.

1997-ben Dr. Keresztes Szilárd Püspök Úr hathatós anyagi segítségével és a hívek adományaiból Thodory Ferenc parókus korszerűsítette a fűtési rendszert és bevezettette a gázt a templomba és a parókiára egyaránt.

1998 júniusában Thodory Ferenc parókus atya a Hajdúdorogi Egyházmegyétől kapott támogatásból új fakerítést készíttetett a templom és a parókia körül.

1998-ban + Doma László adományából Thodory Ferenc parókus a régi szú ette oltár helyett új oltárt készíttetett a Szent áldozat bemutatásának méltó helyéül.

1998. augusztus 9-én ünnepelte a pácini görög katolikus közösség az Egyházközség fennállásának 50. évfordulóját Thodory Ferenc parókus idejében.

A templomunk mai címünnepe: Urunk színeváltozása. Búcsúünnepe: augusztus 6.

A templom címünnepének ikonját Makláry Zsolt festette 2006-ban +Doma László és Ifj. Doma László adományából, Szemerszki Mihály parókus idejében.

2010-ben a templom szentélye Krisztus siratásának az ikonjával gyarapodott, amely ikont +Doma László és Ifj. Doma László adományából, Makláry Terézia művésznő festette Szepesi Szilárd parókussága alatt.

Az elmúlt évtizedek alatt az Egyházközség létszáma jelentősen megcsappant. Amíg 1948-ban 347-en voltak görög katolikusok Pácinban, 2001-ben már csak 120-an vallották magukat görög katolikusnak az Országos Népszámlálás alkalmával. Azóta a helyzet csak rosszabb lett, hiszen 2001 óta 3 keresztelés mellett 23 temetés volt, így most napjainkban 100-an lehetnek görög katolikusok Pácinban. Sajnos kevesen vagyunk és a kevésből is sok az idős és beteg, a fiatalok pedig elvándorolnak a biztos megélhetést, szebb jövőt keresve az ország legkülönbözőbb pontjaira. De hála Istennek azokért a buzgó emberekért, akik bár kevesen vannak, de rendszeresen látogatják az Isten házát és átérzik az Istennel való közösségi kapcsolattartás és szentségi élet fontosságát és szükségességét. Egyházközségünk jelenét és jövőjét a jó Isten kezébe ajánljuk, hogy mindannyian, akik itt élünk Pácinban meg tudjunk újulni és erősödni hitben, reményben és szeretetben és közösen mondhassuk: Uram szenteld meg azokat, akik Házad ékességét szeretik!

Az egyházközség papjai:

Mazur Béla	1947 - 1948	Miló Miklós	1975 - 1981
Hám Jób József OSBM	1949 - 1953	Zolcsák István	1981 - 1986
Dr. Kriskó György	1953 - 1955	Lipták Pál	1986 - 1989
Járási János	1955 - 1960	Jónyer István	1989 - 1996
Barna Sándor	1960 - 1962	Thodory Ferenc	1996 - 2001
Vereczki András	1962 - 1966	Szemerszki Mihály	2001 - 2009
Mező György	1966 - 1975	Szepesi Szilárd	2009-

Az egyházközség híveinek száma a korok függvényében változott. Ez megfigyelhető néhány schematizmus-beli, illetve népszámlálási adat alapján.

1792 év	36 fő
1806 év	54 fő
1948 év	347 fő
1982 év	161 fő
2001 év	120 fő

A templomot báró Sennyey Miklós építtette át a kastéllyal szemközti ún. „kiskastély”ban, magánkápolna céljára, amit 1922. december 6-án szenteltek fel. Ezt a pácini római és görög katolikusok közösen használták a mai római katolikus templom felépítését követően is egészen 1947-48 fordulójáig, míg a Pácini Görög Katolikus Egyházközség meg nem alakult, s a templom tulajdonába került. Ennek első parochusa Mazur Béla volt. A máig „kiskastély”-nak nevezett épület a Bárókertben a főút mentén található, melyben egy fedél alatt van a templom és a parókia.

A templom 80-as években készült fém-réz ikonosztáza mindössze két képet tartalmaz:
Jézus Krisztusét és az Istenszülőét.

A templom címünnepének ikonját Makláry Zsolt festette 2006-ban.