| Pácin | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Normál változat A falu fekvése, természeti adottságai, megközelíthetősége A falu története A pácini kastély Műemlékek, látnivalók A falu gazdasági helyzete Alapítvány Programok Rendezvények Egyházak A pácini egyházak története Képek a pácini egyházak életéből Civil szervezetek Közintézmények Községi Önkormányzat Az önkormányzat intézményei Közbeszerzési pályázat ÉMOP-4.3.1/B-09-2009-0009 Testületi ülések jegyzőkönyvei Szervezeti és Működési Szabályzat Az önkormányzat rendeletei | Római Katolikus Plébánia A Plébánia története 1247-ben Roland nádor birtoka volt. 1581-ben Magócsy Gáspár és András várkastélyt építetek itt. A katolikus hívek a XVIII. században a nagykövesdi plébániához tartoztak leányegyházként. 1772/73-ban Sennyey István itteni birtokán házikáplánt tartott, 1904 körül a községben Szűz Mária tiszteletére szentelt kápolna állott, de Cigánd-Erzsébettanyán is emeltek egy kápolnát, melynek Árpád-házi Szent Erzsébet volt a védőszentje.
A Trianon után előállott helyzetben a Nagykövesdhez és Nagytárkányhoz tartozott leányegyházak közül mintegy 50 filiális egyházközség továbbra is Magyarországon maradt. A katolikus hívek lelki gondozásában ugyan egy ideig bizonyos segítséget nyújtottak a területen működő görög katolikus parókiák, - Pácin, Dámóc, Cséke, Zemplénagárd,- de egyre inkább szükségessé vált római katolikus lelkészségek szervezése, plébániák létesítése. Ezek felállításában Páyer Ferenc, a magyarrészi kassai egyházmegye apostoli kormányzója, továbbá báró Sennyey István és ifj. gróf Majláth József kegyurak szereztek érdemeket. 1922-ben Sennyey István Pácinban lelkészként Zsihovits Ferencet fogadta be, 1928-ban pedig megszerveztette a plébániát. Ettől kezdve Zsihovits plébános és káplánja majdnem az egész bodrogközt innét pasztorálták. A plébániatemplom 1927 és 1938 között készült el, Jézus Szíve tiszteletére szentelték fel.
Református Egyházközség Parókiája
3964 Pácin, Kossuth tér 1. Tel.: (+36) 47/342-063 Lelkész: Fejér Zoltán Áldás, békesség!
A parókia története Pácin leányegyház volt,… „de minden anyagi erejét megfeszítve elérte az önállósítást 1911-ben. Sok ilyen nép kellene a Kálvinista egyházban, írja 1934-ben az itt szolgáló Tóth Albert, mely nem feledkezik meg ősei áldozatkézségéről, követi példáját az anyagi, minden utógondolat nélküli, feláldozásában. Akkor nem volnának romladozó templomok és parókiák, hanem szépen kimeszelt templomok, tornyok, egyházi épületek hirdetnék az Örökkévaló Isten dicsőségét. Nem elégedett meg a nép azzal, hogy csak havonta egyszer hallgathassa Isten igéjét, hanem igét akart minden vasárnap s akarta, hogy az Úrnak szolgája itt legyen közöttük, kihez mehessenek bajaikkal. Ezért képesek voltak még a lehetetlenre is, parókiát építeni, földet venni a meglévőhöz, nehogy az ő papjuk alábbvaló legyen más egyházközség papjánál. Óh mennyire kiveszett már ez a gondolkozás a kálvinista népből!”
Lelkészlakásra vonatkozólag vannak szájhagyományi, eléggé megbízható adatok. Az eredeti lelkészlakás régi korból való, valószínűleg a templomépítés korából, tehát 1820-ból, de ez a lakás nem felelt meg a gyülekezet első lelkészének, Csorba Ferencnek, miért is kérte a gyülekezetet arra, hogy új parókiát építsen. Ennek semmi akadálya nem volt, ugyanis a gyülekezetben az áldozatkészség mindig megvolt, és megvan még a mai napig is. 1912. év márciusában elkezdték a régi parókia lebontását, mely rövid idő alatt befejeződött. Az anyagot, mely értékesíthető volt értékesítették, s az új parókia építési alapjául kezelték. A többi szükséges pénzt pedig részben közadakozásból, részben pedig a templomi székek megváltásaiból kerítették elő úgy, hogy már 1912. év szeptember 30-án felépült a szép új parókia, mely hirdeti ezen kis közösség vallása iránti szeretetét. Az új parókiát Lesko Ianis királyhelmeci építész terve alapján építették. Pácin mindig az Alsózempléni egyházmegyéhez tartozott és a Királyhelmeci járáshoz. De jött Trianon, és most a Zempléni Református Egyházmegyéhez tartozik. A pácini Református Egyházközség
1798-tól mutatható ki a gyülekezeti létszám, amennyiben a karcsai anyaegyháznak leányegyháza lévén, anyakönyvei a karcsaival együtt vezetve voltak, s abban 10 pácini születés van feljegyezve, mely hozzávetőlegesen ismerve a nép szaporaságát 300 léleknek felelt meg. Születések száma : 1798-1830-ig 10-46-ig, 1830-tól 1934-ig 50-ig felmegy az újszülöttek száma. A mai időkben ez már jóval kevesebb, évente átlagban 4-5 gyerek születik. Halálozás 1788-ban 5, a következő években 1830-ig 15-ig változik. A legtöbb halálozás: 1846-ban 32 ember halt meg himlőben, 1848-ban 47; és 1849-ben kolerában és veres himlőben 49, 1873-ban 64-en kolerában. Ma a halálozás 15-20 között váltakozik.
Egyházunkban voltak lelkészek 1798. évtől fogva, ugyanazok, akik a karcsai anyaegyház lelkészei voltak, ugyanis amint említettem Pácin leányegyház volt 1911-ig.
Pácinban, mint anyaegyházban szolgáló lelkészek névsora:
A Pácini Református Egyházközség híveinek száma a 2001-es népszámlálási adatok szerint 743 fő. Állandó alkalmaink: Házi bibliaóra, Asszonykör, énektanulás hittanos gyermekeknek, konfirmáció előkészítő, ifjúsági bibliaóra, szeretetvendégség.
Istentiszteletek:
Alkalmainkra mindenkit szeretettel hívunk és várunk!
Pácini Görög Katolikus Egyházközség Drótposta: Paróchus: Szepesi Szilárd Dicsőség Jézus Krisztusnak!
Dicsőség mindörökké!
Az egyházközségi képviselő-testület tagjai:Szepesi Szilárd paróchus, Dudásné Dr. Deák Erzsébet pénztáros, Kustos Istvánné jegyző,Szabó Zoltánné világi elnök, Váradi Lajosné karcsai pénztáros, Lénárt Gáborné, Palkó Gusztávné, Szabó Jánosné, Szabó Zoltánné, Takács Ferencné Szertartásrend:
Tervezett események az év során:
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Pácin Község Önkormányzata | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||